Mióta világ a világ, nem volt olyan művész, kit ne ihletett volna meg a szerelem. Mint ahogy nem volt olyan műélvező sem, ki felfokozott lelkiállapotban ne fordult volna szerelemtől lángoló műalkotásokhoz megerősítésért, esetleg támaszért. A kereslet állandó és óriási, bősz iparosok pedig mindig akadnak, akik bazári giccsel, talmi csillogással próbálják betömni a szerelmi művészetre éhes tömegek száját. És micsoda sikerrel! Több, példás zenei ízléssel rendelkező ismerősöm vallotta már be: bizony, volt már, hogy átérezték Jimmy sorait, vagy hogy belefájdult a szívük egy-egy Bodnár Attila dalba. 
Azonban szerelmes dalokat nem csak számításból lehet írni (vagy ha igen, azt is lehet jól csinálni), és a végeredménynek sem kell csöpögnie a sziruptól és a pátosztól. Bizonyítékként álljon itt egy válogatás, mely korszaktól és stílustól függetlenül, bő egy órában, 22 felvételben mutatja be: milyen is a "minden körülmények között vállalható szerelmes dal".